MuseumDigit

PROGRAM

2018. NOVEMBER 27.

Ünnepélyes megnyitó. Köszöntőt mond Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.

Hogyan határozzák meg a múzeumok és más kulturális szervezetek, hogy digitális csapataiknak pontosan milyen nagynak kell lenniük , hogyan kell magát a szervezetet strukturálni, és hol kell ezeknek a digitális csapatoknak elhelyezkedniük a szervezetben? Emellett hogyan definiálják és mérik a digitális sikert? 56 GLAM (Gallleries, Libraries, Archives and Museums/galériák, könyvtárak, levéltárak és múzeumok) szervezetet elemeztünk szerte a világon, hogy a fenti kérdések közül néhányra választ kapjunk, azokra, melyeket mostanában tesznek fel a digitális vezetők a digitális nagykorúság felé vezető úton.

Előadó: Dafydd James – National Museum Wales, Digitális Osztály vezetője

Feltárjuk a a digitális csapatok és a kollégák közötti változó struktúrákat és kapcsolatokat, valamint azt, hogy mit jelent a digitális felelősség a szervezetben. Az előadás kulcsfontosságú betekintést és gyakorlati tanácsokat nyújt ahhoz, hogy az eltérő méretű szervezetek is megérthessék, miként lehet a legjobb módon újraértelmezni a digitális csapat szerepét és mandátumát, valamint összehangolni a munkát a siker érdekében.

Előadó: Kati Price – V&A-Victoria and Albert Museum, Digitális Osztály vezetője

A CIDOC egy nemzetközi fórum a információmenedzsmenttel kapcsolatos valamennyi kérdés megvitatására a múzeumokban. A múzeumi közösséget tanácsokkal látjuk el a helyes gyakorlatokról és fejlesztésekről a múzeumi dokumentáció tekintetében, szabványokat és útmutatókat dolgozunk ki a múzeumi dokumentáció és információmenedzsment támogatására. A CIDOC munkája többnyire munkacsoportokban történik, és olyan témákkal foglalkozik, mint a digitális megőrzés, dokumentációs szabványok, az immateriális örökség dokumentálása stb.

Előadó: Prof. Monika Hagedorn-Saupe – ICOM CIDOC, elnök

A Studio Louter világszerte készít díjnyertes kiállításokat. Az Emotion Design segítségével találják meg a történet lényegét, és azt vonzó élménnyé alakítják át. Megismerhetjük, hogyan alkalmazták módszerüket két díjnyertes projektben: a Rijksmuseum Boerhaave állandó kiállításán és egy, az egzotikus táncosról, Mata Hari-ról (akit pontosan egy évszázada végeztek ki kémkedés miatt) szóló időszaki kiállításon. Az előadás egyedülálló betekintést nyújt Hollandia egyik vezető kiállítási ügynökségének munkamódszerébe.

Előadó: Barend Verheijen –  Studio Louter, kreatív igazgató

A papír nélküli világ felé tartó út jelentős változást idéz elő a társadalom életében. Megváltoztak a munkaerőpiac által elvárt képességek, melyekre az oktatási rendszerünk jelenleg nem készíti fel a tanulókat. A digitális átállás folyamatában a pedagógusok szerepe kulcsfontosságú, az elektronikus tanulási környezet lehetőségeit ismerniük és használniuk kell.

Előadó: Lengyelné dr. Molnár Tünde – Eszterházy Károly Egyetem, tanszékvezető

Az Országos Széchényi Könyvtár az OKR projekt keretében új statisztikai szoftver fejlesztését rendelte meg a tenderen győztes PC Trade Kft.-től. A fejlesztéssel párhuzamosan az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programok (OSAP) számítógépes támogatása is a nemzeti könyvtár feladata lesz. Az előadás bemutatja a fejlesztés motivációit és főbb lépéseit, az új statisztikai szoftver néhány jellemzőjét, valamint az új program megjelenésével kapcsolatosan kulturális területen várható változásokat.

Előadók: Fehér Miklós – Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet, igazgató; Tóth Máté – Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet, Kutatás és Szervezetfejlesztési Osztály, osztályvezető

A hagyományos restaurálási technikák a műtárgyak fizikai állapotának helyreállítására fókuszálnak (például a vászonra). Ezzel ellentétben a médiaművészet megőrzése (videó, film, digitális művészet, internet art) sokkal összetettebb feladat, hiszen a technológiai környezet folyamatosan változik, mivel a tudomány és a piac kontrollálta fejlesztések befolyása alatt áll.

Előadó: Kónya Béla Tamás – Ludwig Múzeum, Műtárgyvédelmi és Restaurátor Osztály, osztályvezető

A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központja (OMMIK) láthatósága növelése érdekében újította meg online kommunikációs eszköztárát. Az új online megjelenések hozzájárulnak ahhoz, hogy a folyamatosan bővülő szolgáltatások minél több múzeumi kollégához eljussanak itthon és külföldön egyaránt.

Előadó: Sz. Fejes Ildikó – Magyar Nemzeti Múzeum OMMIK, főosztályvezető

A konferencia céges kiállítóinak bevonásával zajló beszélgetés célja, hogy a bemutassa a kreatív ipari szereplők és a múzeumok között együttműködések lehetséges eredményeit és hosszú távú hasznait.

Moderátor: Tvergyák Klaudia – Magyar Nemzeti Múzeum, nemzetközi pályázati koordinátor

2018. NOVEMBER 28.

2016 óta az Airborne Museum abban érdekelt, hogy a történelem és az emlékezet továbbadásának eszközeként használja az új technológiákat. Az első lépés egy smartphone alkalmazás volt 2016-ban, a második lépés pedig egy lenyűgöző látogatás létrehozása egy tablet segítségével, amelyet minden látogató számára biztosít a múzeum. A Histopadnak köszönhetően a látogatók elmerülhetnek Sainte-Mère-Eglise második világháborús történetében, az egyes műtárgyakat időgépként használva 1944-be utazhatnak vissza.

Előadó: Magali Mallet – igazgató, Clémence Lesage, kommunikációs munkatárs Airborne Múzeum, Sainte-Mère-Eglise

Multidiszciplináris kutatócsoportjaink a történeti embertani csontvázmaradványok, valamint a mumifikálódott és mumifikált humán és állatmúmiák kutatásával foglalkoznak. Az antropológiai és a paleopatológiai kutatások az elmúlt években egyre több tudományterület módszereit, technikáit alkalmazzák. Mindezek megvalósítását a hazai és külföldi egyetemek, kutatóintézetek, múzeumok és ipari cégek munkatársaival való együttműködés tette lehetővé.

Előadó: Pap Ildikó – Magyar Természettudományi Múzeum, Embertani tár, címzetes igazgató

A 2018-as év jelentős magyar múzeumi fejlesztése a PIM – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet a Színházi emlékezet megőrzése elnevezésű projektje, melyben egy színháztörténészekből álló kutatócsoport három magyar színház teljes történeti feltérképezését végezte el. A projekt honlapján már elérhetők a kutatás első évének eredményei: történeti tanulmányok, oral history interjúk. A projekt informatikai háttereként, egy komplex gyűjteményi adatbázisra támaszkodó színháztörténeti portál készült el.  A munka célja volt az Országos Színháztörténeti Múzeum adatbázisában található és a kutatómunka során begyűjtött nagy érdeklődésre számot tartó különféle adatok bemutatása egy felhasználóbarát korszerű felületen, mely sokoldalú böngészési és keresési lehetőségeket biztosít a kutatók és a laikusok számára.

Előadók: Szabó Attila – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, igazgatóhelyettes; Lengyel Mónika – Monguz Kft., könyvtárinformatikus

Információs alapjogok, információ szabadság, elektronikus információ szabadság / Közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat, ezek megismerése / Közérdekből nyilvános adat és nem Üzleti titok / Védett ismeret fogalma / Szerzői jogok védelme vs. információszabadság / Információszabadság az OMMIK tevékenységnek a tükrében / GDPR előzményei és célja / Személyes adat fogalma, elvek / Adatkezelés jogszerűsége / Beépített és alapértelmezett adatvédelem, az adatkezelés biztonsága / Személyes adatok kezelése a múzeumban, érintetti jogok / Munkavállalók, partnerek személyes adatai / Kinek mi a személyes teendője az adatok jogszerű kezelése érdekében

Előadó: Dr. Lontai Mária, Lontai Ügyvédi Iroda

Az új program (Horizont Európa) az előző kutatási és innovációs program (Horizont 2020) eredményeire és sikereire fog építeni, és biztosítja, hogy az EU a globális kutatás és innováció élvonalában maradjon. A Horizont Európa az eddigi legambiciózusabb kutatási és innovációs program.

Előadó: Németh Edina – Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, nemzeti kapcsolattartó

Douglas McCarthy gyűjteménymenedzserként segíti az Europeana-t azon küldetése teljesítésében, hogy minél több partnerintézmény legyen képes megmutatni online is a gyűjteményeit. Az előadás során bemutatja, hogy a magyar kulturális intézmények miként tudják feltölteni és terjeszteni az Europeana-n keresztül  digitalizált gyűjteményeiket elsősorban aktív közösségi média marketing segítségével, valamint a szerkeszthető tartalmakra  fókuszálva, mint például a galériák, blogok és kiállítások.  

Előadó: Douglas McCarthy – Europeana, gyűjteménymenedzser

A magyar közgyűjtemények digitalizálásának átfogó programja a hazai digitális kulturális örökségi tartalmak szolgáltatását ágazati aggregátorok által tervezi megvalósítani. A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központja gondozásában működő MuseuMap portál 2015 óta teszi közzé a csatlakozott partnerintézmények digitális anyagait, és mára jól illusztrálja a begyűjtés és az egy felületen publikálás előnyeit: a műtárgyak új kontextusba helyezésén túl lehetőség nyílik a több helyről érkező források között lévő tematikus háló megrajzolására is. A MuseuMap portál mögött folyamatos fejlesztési munka zajlik annak érdekében, hogy a látogatók számára hatékonyabbá tegyük a tartalmak közti keresést és bővítsük az újrahasznosítás funkcióit.

Előadó: Kómár Éva – Magyar Nemzeti Múzeum OMMIK, múzeumi informatikus

Az alkotás, a kommunikáció, a tanulás nyelve ebben a században digitális. A digitális technológia olyan gyorsan fejlődik, hogy a társadalom nem mindig tudja tartani a lépést. A mai iskolások mind fiatalabbak, mint a Google, mégis nagy tévedés azt hinni, hogy digitális zsenik a fiatalok. Mit jelent ma a digitális írástudás? Hogyan találkozik a digitális pedagógia a közgyűjteményekkel?

Előadó: Dr. Főző Attila László – Digitális Pedagógiai Módszertani Központ, senior digitális fejlesztő

 

 

Olyan világban élünk, amely lassan, de biztosan 100% -ban digitálisra fordul. Az afrikai sivatagoktól az európai síkságokig a technológia elfoglalta a jogos helyét a kommunikációban, a szórakozásban és az oktatásban. Ebben a világban mindannyiunknak részt kell vennünk a fejlesztésben, hogy biztosak legyünk, az igények teljesülnek. Sajnos a fejlődésnek nem ezt a részét láthatjuk. A lányok is nagyon korán kezdenek érdeklődni a technológia iránt, de ezt az érdeklődést el is vesztik a példaképek, kitettség hiánya miatt. A média és a populáris kultúra túl sokáig ábrázolta zsíroshajú, hímnemű geekként a technológiát, és a digitális forradalomban a férfiak állnak nyerésre. A következmények fájdalmasan világosak. A nők csak az IKT összes munkavállalójának kevesebb mint 25% -át teszik ki. A fiatal nők bevonása az IKT oktatásba nagy nehézségekbe ütközik. Meggyőzni őket, hogy még maradjanak az IKT szektorban még nehezebb. Strukturális változásra van szükség a mindennapi életben, az oktatási rendszerben a kormányok hozzáállásában egyaránt. Ehhez meg kell értenünk, mi ment rosszul, mi az, ami még mindig rossz, és hogyan kell a rendszeren változtatni. A sokszínűség mindenki számára jó, és elérhető! A DigiPippi lánytechnológiai szervezet pedagógusának és alapítójának évek óta szerzett tapasztalataim alapján rámutatok a lányok érdeklődésének felkeltésének különböző módjaira a korai életkorban. Ez egy olyan módszer, melyet mindenki meg tud tanulni és alkalmazni. Az igazi paradoxon a módszer fő célja, ami a következő: hagyd abba a technológia  tanítását és kezdj el jelen lenni benne.

Előadó: Eva Fog – DigiPippi, alapító és vezető

A jelenleg zajló 4. ipari forradalom  jelentős hatást gyakorol a társadalom minden alrendszerére és új kihívások elé állítja azokat. E változások intézményi szinten túlmutatnak az infrastrukturális fejlesztéseken, szükséges hozzá a humánerőforrás képzése, a módszertan modernizációja is. Jelen előadás Digitális Átállás Koefficiens (DIÁK) indikátorrendszerének bemutatására vállalkozik, amelyben 4 deszkriptor mentén mérhetővé válik egy intézmény digitális átállás folyamatának státusza.

Előadó: Dr. Racsko Réka – Eszterházy Károly Egyetem, adjunktus

Egy unikális együttműködési kísérlet, körülhatárolható célcsoportokat pontosan célzó eszköz, és lehetőség egy múzeum(pedagógus) számára, hogy a múzeum társadalmasítása jegyében a virtuális térben is közönséget / közösséget építsen. Az Integral Vision, a Petőfi Irodalmi Múzeum és két budapesti középiskola féléves kooperációja eredményeként felépült egy olyan felület, mely elsődlegesen a kortárs írók műveire alapozott PIM-es gyűjtemény, a Digitális Irodalmi Akadémia tartalmait felhasználva online tárlatok létrehozását teszi lehetővé középiskolás diákcsoportoknak.

Előadók: Czékmány Anna, Főosztályvezető, Múzeumpedagógiai és Felnőttképzési Főosztály (PIM), Kulcsár Zsolt, ügyvezető, Integral Vision

A késői római császárkor egyik legjelentősebb kincslelete, a Seuso-kincs, a tavalyi parlamenti bemutatóját és fél éves vidéki vándorkiállítását követően 2018. június 27-étől ismét Budapesten látható, a kincs végleges őrzési helyén, a Magyar Nemzeti Múzeumban. A konferencia vendégei számára ingyenes tárlatvezetést biztosít a múzeum, akár több csoportban is. 

WORKSHOP

Az idei konferencia három workshop programmal várja a résztvevőket a konferencia extra napján, november 29-én, csütörtökön a Nemzeti Múzeumban. A workshopok célja, hogy a hazai múzeumi szakma tájékozódjon a digitális fejlesztésekről, a legújabb eszközökről és kulturális tartalmak kreatív felhasználási lehetőségeiről. A reggel 10-től 14 óráig tartó csoportos foglalkozások során a cégeket képviselő szakemberek irányításával zajlik a program és lehetőség nyílik eszközök megismerésére, kipróbálására is.

WORKSHOP A HISTOVERYVEL:
“INTERAKTÍV ÉS AUTONÓM DIGITÁLIS LÁTOGATÓI TÁRLATVEZETŐ RENDSZER”

A workshop célja, hogy a múzeumi szakemberek közelebb kerüljenek a digitális látogatói eszközök világához és az itt megszerzett tudás a jövőbeli együttműködésüket szolgáltató cégekkel. A meghívott moderátor a múzeumi és egészségügyi IT világából érkezve sok érdekes példát, technológiai információt oszt meg a résztvevőkkel, majd velük közösen egy fiktív fejlesztésben is együttműködik. Megtudhatjuk, hogy
– kinek készülnek ezek a látogatói tárlatvezető rendszerek, és mire jók?
– milyen alkalmazásnak milyen üzleti modell felel meg leginkább?
– mik a különböző eszközök (okos-telefon, tablette, weboldal…) előnyei és hátrányai?
– kik a projekt szereplői és mennyiben különböznek motivációik?
– kinek fontos és ki tartsa kézben a projekt irányítását (budget, határidők, szállítandó domukentumok…)?
– miért az olcsó a drága és miért az egyszerû a nehéz?
– kinek kell többletenergiát befektetni a projektbe és ki nyer igazán vele?
– ki szerkessze a tartalmat és kinek szóljon, hány nyelven és milyen ötletekkel?
– milyen zsákutcákat és közlekedési dugókat érdemel elkerülni?

Partner és fő támogató: Histovery

WORKSHOP a TRIPONTTAL
„GYÜJTEMÉNY DIGITALIZÁLÁS 2018”

A worshop célja, hogy a gyakorlatban bemutassa a műtárgy digitalizálásának legkorszerűbb eszközrendszereit és a digitalizálás célját. A résztvevők áttekintik a digitalizálás költségelemeit, megismerik a folyamat előkészítését, a felvétel készítést, a feldolgozást és a tudományos hozzáférhetőség lehetőségeit.

PhaseOne Cultural Heritage technológiát bemutatva egy gyakorlati folyamatot is végigvezet a cég, ahol síkműtárgyak, képek, iratok, filmek, üvegnegatívok digiatlizálása fog zajlani. Majd a fájlok feldolgozása, mentése és további hasznosulási lehetőségek valamint a 3D, és a multispektrális feldolgozási módok is bemutatásra kerülnek.

Egyeztetés alapján lehetőség van a jelentkezők által hozott darabok digitalizálására.

Partner és fő támogató: Tripont Kft.

WORKSHOP az INTEGRAL VISIONNEL
„SEGÍTSÉG! WEBES PROJEKTET KAPTAM!

„Majd elvégzi a beszállító a munkát, én csak átveszem a jó megoldást! Ha valamit elrontott, majd figyelek arra, hogy ne fizessünk addig, amíg nem tökéletes a termék!” “Informatika? Micsoda? Semmit nem lehet érteni abból, amit ezek összehordanak, aztán sose lesz olyan, mint amit kitaláltunk!”
Aki a fenti hozzáállásnál többet szeretne tenni egy webes projekt sikere érdekében, a workshopon részt vehet az IT beszállítóval való együttműködéshez szükséges fogalmi keret közös megalkotásában. A jelentkezők kiscsoportokban, facilitált munka keretében, konkrét projektek mentén néznek rá arra, hogy mi minden szükséges ahhoz, hogy stressz helyett élvezhető legyen a webes fejlesztés megrendelői oldalon is.

​Partner és fő támogató: Integral Vision Kft.

A konferenciára és a workshop programokra regisztrálni együtt lehetséges, a “regisztráció” menüpont alatt.
A konferencia részvételi díja 9000 Ft/fő, a workshop program díja 3000 Ft/fő.

Idén szeretnénk megkönnyíteni a részvételi díj kifizetését ezért a jelentkezők a konferencia első napján, 27-én reggel 9 órától a Magyar Nemzeti Múzeum jegypénztárában is rendezhetik a kiküldött díjbekérő szerinti tartozásukat.