PROGRAM
2019. NOVEMBER 25.
Europeana Data Day: ahol a digitalizáció és a kulturális örökség találkozik!
Ismerje meg a minőségi digitális tartalmak előállításának és publikálásának technikáját, a mögötte álló modern technológiát a Europeana Data Day-en, a MuseumDigit konferencia nulladik napján!
Az Europeana Foundation, amely összefogja a nemzeti, tematikus és területi aggregátorokat, közel 50 millió rekordot felvonultató közös adatbázisával lehetővé teszi az európai kulturális intézmények gyűjteményeiben való keresést.
Az Europeana szakértője segítségével ingyenes, angol nyelvű workshopon választ kap arra, hogyan jutnak el a műtárgyrekordok az europana.eu portálra.
Regisztráció
2019. NOVEMBER 26.
Ünnepélyes megnyitó. Köszöntőt mond Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Kassai Hajnal az EMMI Múzeumi Főosztályának vezetője.
Szokatlan múzeum bújik meg az amszterdami flaszter alatt, amit egy metrójeggyel nézhetünk meg. A metróvonal bővítésekor az Amstel folyó medréből mintegy 700 ezer tárgy került elő, és a Rokin metrómegálló lett az otthona annak a különleges kiállításnak, ami tízezer tárgyon keresztül mutatja be Amszterdam történetét Kr.u. 1200-tól 2005-ig. Nem anyagok, hanem témakörök szerint ismerjük meg a város születését és életét, ami így mindenki számára érthetővé és testközelivé válik: itt egy mobil, ott egy fogkefe vagy egy többszáz éves porcelántányér. A kiállításhoz látványos és informatív interaktív honlap társul. A projekt szakmai vezetője, Jerzy Gawronski avat be a Below the Surface projekt létrejöttének titkaiba és digitális jelenébe.
Prof. dr. Jerzy GAWRONSKI
régészprofesszor, Amszterdami Egyetem
Miért fontos, hogy a múzeumi munkatársak a digitális térben is könnyen boldoguljanak? Milyen készségek szükségesek ahhoz, hogy a GLAM szektorban dolgozók megfelelően tudjanak reagálni a társadalom folyamatosan változó igényeire? Milyen digitális, átváltható szaktudást szerezhetnek a múzeumi dolgozók? A digitális átalakulás hatására a múzeumi dolgozóknak olyan új kompetenciákat kell elsajátítani, melyek megfelelnek az intézmény jövőbeli szükségleteinek és a látogatók igényeinek. A Mu.SA projekt azonosította ezeket a készségeket, és ennek megfelelően olyan segédanyagot dolgozott ki, ami a múzeumi szakembereket segíti a megváltozott igények megértésében, kezelésében. Az előadásból választ kapunk arra, hogy a múzeumok miként reagálhatnak a digitális átalakulásra úgy, hogy a kulturális szféra fontos szereplőivé, sőt vezetőivé váljanak.
Alexandre MATOS
muzeológus, Mu.SA projektmenedzser, ICOM
A digitalizáció a versenyképesség egyik meghatározó tényezője, a digitális kompetencia fejlesztésének sikere biztosítja, hogy Magyarország a digitális átalakulás nyertesei közé kerüljön.
Az előadás áttekintést ad a Digitális Kompetencia Keretrendszer fejlesztéséről és bevezetésének lépéseiről, és arról, hogyan lehet alkalmazni a kulturális szektorban.
LOBODA Zoltán
vezető szakpolitikai elemző, Digitális Pedagógiai Módszertani Központ
A Studio Louter világszerte készít díjnyertes kiállításokat. Az Emotion Design segítségével találják meg a történet lényegét, és azt vonzó élménnyé alakítják át. Megismerhetjük, hogyan alkalmazták módszerüket két díjnyertes projektben: a Rijksmuseum Boerhaave állandó kiállításán és egy, az egzotikus táncosról, Mata Hari-ról (akit pontosan egy évszázada végeztek ki kémkedés miatt) szóló időszaki kiállításon. Az előadás egyedülálló betekintést nyújt Hollandia egyik vezető kiállítási ügynökségének munkamódszerébe.
Előadó: Barend Verheijen – Studio Louter, kreatív igazgató
A digitális kulturális örökségi tartalmakhoz való hozzáférés a kreatív társadalom egyre növekvő igénye. A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központja (MNM-OMMIK) által működtetett MuseuMap szolgáltatás 2015 óta gyűjti és teszi elérhetővé az ágazat digitális tartalmait az érdeklődők számára. Azonban a 2017-ben kiadott Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (KDS) a begyűjtésen és a publikáláson túl szolgáltatásorientált szemléletet kíván meghonosítani. Ennek megfelelően a MuseuMap mintaprojektjeinek célja, hogy oktatást, turizmust és rekreációt kiszolgáló fejlesztéseket valósítson meg, valamint hogy a digitális forrásokat különböző célcsoportok (köznevelésben szereplők, turisztikai szakemberek, fogyatékos személyek) minél kreatívabban, a saját igényeiknek megfelelően használhassák tovább.
KÓMÁR Éva
csoportvezető, Digitalizálási és Tartalomfejlesztési Csoport, Magyar Nemzeti Múzeum – Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ
Mik a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia résztvevőinek tapasztalatai? Megvalósíthatók az eredeti célkitűzések? A kerekasztal-beszélgetés célja nem csupán az, hogy az ágazati aggregátorok megoszthassák egymással eddigi eredményeiket, terveiket, hanem hogy a közönség is átfogó képet kapjon a jelenlegi helyzetről és az intézmények lehetőségeiről.
Résztvevők:
SZ. FEJES Ildikó főosztályvezető, Magyar Nemzeti Múzeum – Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ
FONYÓDI Krisztián, Digitalizálási és fotó osztály Szépművészeti Múzeum
RÉPÁSZKY Lipót osztályvezető, Archívum Osztály, MTVA
MACZELKA Árpád projektkoordinátor, Országos Széchényi Könyvtár
SZATUCSEK Zoltán igazgató, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Uniós Projektek Igazgatósága, Magyar Nemzeti Levéltár
RÁDULY György igazgató, Magyar Nemzeti Filmarchívum
SZÜTS Etele osztályvezető, Digitálisarchívum-fejlesztési Osztály, Forum Hungaricum Nonprofit Kft.
moderátor: KATONA Júlia gyűjteményvezető, muzeológus, Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény
A mesterséges intelligencia mára a mindennapjaink részévé vált, legyen szó Uber rendelésről, vagy hogy melyik új, függőséget okozó sorozatot ajánlja a Netflix. Segítségével a múzeumok dinamikusabbá, okosabbá, vonzóbbá válnak. Az előadás esettanulmányokon és etikai kérdéseken keresztül vezet be a Big Data és a mesterséges intelligencia, a legújabb múzeumi technológia titokzatos világába.
Angie JUDGE
Big Data szakértő, Dexibit
A loches-i várkastély a középkor egyik legimpozánsabb és legjobb állapotban fennmaradt épülete. A középkori hadi célú építészet remekművét XI. Lajos király börtönné alakította. A kapun belépve a látogatók középkori kazamaták homályos világában merülhetnek el. A múzeum a digitális technológiát hívta segítségül, hogy látogatóit a múltba repítse AR alkalmazáson, 3D rekonstrukción és interaktív funkciókon keresztül. A 2018 végén bevezetett HistoPad alkalmazás különleges bepillantást enged az erőd történetébe, egyben fontos mérföldkövet jelentett a kiállítások működésében. Az előadás áttekintést ad az eredményekről az elvárások fényében, a látogatás utáni adatok felhasználhatóságáról, tipológiájáról és hogy mi mindent lehet rajtuk keresztül megtudni a közönségről, a programokról és a múzeumról.
Jean-François THULL
igazgató, kurátor, Loches-i Királyi Város
Az MTVA Nemzeti Audiovizuális Archívuma mintegy 20 millió nyomtatott kiadvány mellett 13 millió fotónegatívot és 8 millió rádió mágnesszalagot őriz. Ezek emberi erőforrásokkal való feldolgozása, felcímkézése a megfelelő metaadatokkal évtizedekbe telne. Ezért a NAVA gépi tanulásos megoldáshoz nyúlt, a fényképarchívumot gépi tanuló algoritmusokkal katalogizálják és teszik kereshetővé. Ha gépi tanulásról és arcfelismerésről van szó, leggyakrabban online képrendszerező szolgáltatásra, netán közösségi oldalra gondolunk, az intelligens képfeldolgozás azonban mára minden fejlesztő számára elérhető. Az előadásból megtudjuk, mit derít ki múltunkról a mesterséges intelligencia és kikre bukkanhatunk rég nem látott fotókon az algoritmusoknak köszönhetően.
RÉPÁSZKY Lipót
osztályvezető, Archívum Osztály, MTVA
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia (MI) kutatások és fejlesztések kimagasló eredményeket értek el számos tudományterületen, köszönhetően az adatmennyiség robbanásszerű növekedésének, a grafikus processzorok jelentős technológiai fejlődésének és a tudományterület új eredményeinek. A MI algoritmusok már a gépi beszéd- és látásfunkciók modellezésén túl alkalmasak például fordításra, zenei stílus meghatározására, felhasználói preferencia jóslására, felhasználó azonosítására, sőt, akár írni, rajzolni, festeni és zenét komponálni is képesek. Az előadás során többek között szó lesz arról, hogy mi az a MI; mire képes és mire nem képes; hogyan készülnek napjaink MI fejlesztései; milyen adatbázisokra, szoftver és hardver megoldásokra támaszkodhatunk, illetve, hogy mi kell ahhoz, hogy saját MI megoldást készítsünk.
Dr. GYIRES-TÓTH Bálint
egyetemi adjunktus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Világunk látványos változásokon ment át az elmúlt 10 évben, mely egyben jelentős kihívásokat is jelent számunkra. Az előadás rávilágít a változásokra és a lehetőségekre az okos múzeumok terén. Az Úttörténeti Múzeum 2011-ben megnyílt állandó kiállítása szembesített minket a múzeumok modern kori elvárásaival – a kiállítást kiegészítő információk, gyors elérés és a Z generáció igényei. Bemutatjuk az eddig elért eredményeinket és a fejlesztési irányokat, valamint demonstráljuk, milyen egyszerűen lehet előrelépést elérni az okos múzeumok világában.
MIKLÓS Ferenc
gyűjteménykezelő, Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum
SZÁVAI Gyula
üzletág vezető, Aruba, Hewlett Packard Entreprise
VESZELOVSZKI Péter
presales tanácsadó, Aruba, Hewlett Packard Enterprise
2019. NOVEMBER 27.
Marie-Clarté O’Neill az ICOM CECA elnökeként a „CECA Best Practice Tool”-t mutatja be a közönségnek. A benne található esettanulmányok azért születtek, hogy eszközként tudják nemzetközileg használni a múzeumpedagógiában. Segít abban, hogyan kell használni a mai múzeumi látogatókkal a digitális eszközöket valós térbeli, vagy virtuális gyűjteményekben. Bemutatja, hogy az intézmény, tudomány, gazdaság és társadalom dimenziói milyen összefüggésben jelennek meg a jó-gyakorlatok során és egy digitális eszközöket használó oktatási program hogyan befolyásolja az együttműködést. Egy galériát/kiállítást kutatva azt is megtudhatjuk, ha értékelhető adataink vannak, hogy egy látogató mennyi ideig használt digitális eszközöket, abból milyen előnye származhatott és így milyen nem technikai jellegű élményt kapott.
Marie-Clarté O’NEILL
muzeológus, múzeumpedagógus, ICOM CECA (Oktatásért és Kulturális Tevékenységért Felelős Bizottság) elnöke
Az egyenlő esélyű hozzáférés olyan interdiszciplináris koncepció, mely lehetőséget ad a múzeumok számára, hogy inkluzívak, és következésképp relevánsabbak legyenek. A terület sokkal több lehetőséget kínál, mint amit általában értenek alatta, és ami leggyakrabban csak a fogyatékossággal élőket célozza. Az egyenlő esélyű hozzáférés valójában mindenkinek szól: elősegíti az egész életen át tartó tanulást és a belső készségek fejlesztését, erősíti a szabad gondolkodást és támogatja a sztereotípiák dekonstruálását. A hagyományostól a posztmodern múzeumig minden intézménynek, ami élő, közeli kapcsolatot kíván fenntartani látogatóival, prioritásként kell kezelnie az egyenlő hozzáférést. De hogyan vágjunk bele? Milyen folyamatokat és lépéseket kell tenni? Hogyan nézzünk szembe a kihívásokkal?
Maria Chiara CIACCHERI
Múzeumi tanácsadó, a hozzáférés és a múzeumi interpretáció szakértője, Museums and Stereotypes
Ece ÖZDIL
dizájner és Jüniör alapítója
Mitől lesz egy múzeum inkluzív? Az, hogy egy intézmény akadálymentes, még nem jelent egyenlő esélyű hozzáférést is. Az előadás célja, hogy tisztázza a fogalmakat, a résztvevők megismerjék az inklúzió fontosságát és a könnyen érthető kommunikáció alapjait, melyeknek köszönhetően a kiállítások még szélesebb réteg számára válnak hozzáférhetővé és élvezetessé.
FARKASNÉ Dr. GÖNCZI Rita
egyetemi adjunktus, gyógypedagógus, Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ
A digitális tartalmakat látványosan megjelenítő interaktív installációk a modern múzeumok elengedhetetlen részévé váltak. Az előadás fókuszában a múzeumok és az adatvizualizáció találkozása áll: hol és hogyan alkalmazhatóak adatok ebben az új kontextusban, miként tudnak a látogatók számára is érdekes és hasznos módon megjelenni? A nemzetközi kitekintés jó kiindulópont lehet a hazai múzeumi közösség számára, de az előadás emellett néhány hazai példát is ismertet mint jó gyakorlatot.
MINKÓ Mihály
adatvizualizációs szakértő, ComNest Kft.
Amit látunk, csak azt tudjuk értelmezni és elemezni, ezért az adatvizualizálás a nagy tömegű adatok áttekintését, értelmezését, és az ezeken alapuló elemzést nagymértékben segíti. A technológiai fejlődés folyamatosan új megoldásokat kínál, az OMMIK MuzeumStat szolgáltatásának megújítása is ezekre az új lehetőségekre épít. A fejlesztés során komplex kérdések merültek fel: kiknek, milyen típusú adatot milyen módszerrel vizualizáljunk? A statisztikai adatszolgáltatás ellentmondásait, következetlenségeit hogyan lehet feloldani a rendszerben? Hogyan lehet kezelni, a felhasználók számára egyszerűen, de látványosan megjeleníteni az intézményrendszer folyamatos változását? Az előadás beavat a megújult MuzeumStat tervezési, fejlesztési folyamatába, és ismerteti az intézmények, fenntartók, kutatók, újságírók számára nyújtott előnyeit, szolgáltatásait.
SZ. FEJES Ildikó
főosztályvezető, Magyar Nemzeti Múzeum – Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ
Mi a közös egy gyönyörű egyiptomi bronz tömjénégető és a Magyar Nemzeti Múzeum aranyozott korongfibulája között? A válasz: a Cross Culture Timeline (CCT), melyhez a CEMEC (Connecting Early Medieval European Collections) projekt keretében 10 európai ország múzeumi és kulturális intézménye adta kora középkori gyűjteménye és szaktudása legjavát. A digitalizált kora középkori virtuális gyűjtemény a nagyközönség számára is kézzelfoghatóvá teszi ezt a napjainkkal párhuzamba hozható, izgalmas, turbulens időszakot. A résztvevő intézményektől számos műtárgyat digitalizáltak, az így kapott anyagot holografikus videókhoz, animált kisfilmhez, interaktív adatbázishoz használták fel. Az előadásból megismerjük a CCT működését és az ír Noho céggel való fejlesztői folyamatot, valamint azt, hogyan jött létre a projekthez kapcsolódó egyik utazókiállítás az amszterdami Allard Piersonban.
Laurien DE GELDER
kurátor, Allard Pierson
Karolina BADZMIEROWSKA
örökségi account menedzser, Noho
Hogyan állítható vissza egy sérült dokumentum olvashatósága? Miként tanulmányozhatók egy tárgy szabad szemmel nem látható, apró részei? A Phase One legújabb multispektrális képalkotó megoldása lehetővé teszi, hogy a műtárgyakat a sérülés kockázata nélkül elemezzük. A technológia segítségével tanulmányozhatjuk egy festmény alárajzolásait, a felhasznált pigmenteket, kötőanyagokat, vagy akár az esetleges retusálási vagy restaurálási munkálatokat, mindezt folyamatos fizikai behatás nélkül. A nagyfelbontású eszközöknek és az automatizált folyamatoknak köszönhetően egyetlen minőségi felvétel készítése elegendő ahhoz, hogy elemezhető adatokat nyerjünk ki egy tárgy előtörténetéről.
Eric JOAKIM,
Phase One
Az idei konferencián új formátummal kísérletezünk, hogy megtudjuk, milyen kérdések, problémák, ötletek foglalkoztatják, mozgatják meg a GLAM szektorban dolgozókat. A három asztalt egy-egy aktuális témának szenteljük: a múzeumok és a klímaváltozás, a fenntarthatóság kapcsolata, a digitalizálás és a múzeumi stratégiaalkotás összefűggései, illetve a múzeumokban dolgozók mentális jóllétének, motivációjának megőrzése.
Ossza meg véleményét, tapasztalatát kötetlen formában a résztvevőkkel és a beszélgetéseket irányító szakemberekkel, 3×20 perces váltásban.
Dr. CSORBA Gábor: Tempora mutantur: változó klíma, változó múzeumok?
- Hogyan hat a klímaváltozás a múzeumokra?
- Van egy múzeumnak feladata a klímaváltozással kapcsolatban?
- Gyűjteményi információk a klímakutatás szolgálatában.
CSORDÁS Izabella: „Már megint mit akarnak tőlem?”- motivációs tippek
- Mik a leggyakoribb, elakadást jelentő mozzanatok, amik a munkanapok során előfordulnak?
- Milyen motiválás mozdíthat ki bennünket ezekből a helyzetekből?
- “Szeretném, ha..”: ezt javasolnám magamnak, intézményvezetőnek, amitől a múzeum még jobb, motiválóbb hely lehet.
WORKSHOP
2019. NOVEMBER 28.
“Mindennek van története”- alkalmazott írás Nyáry Krisztiánnal
Hogyan lesz az óriási adattömegből élvezetes történet és emlékezetes ismeretterjesztő szöveg? Nyáry Krisztián kommunikációs szakember, író és irodalomtörténész több sikeres könyv (Így szerettek ők, Festői szerelmek, Merész magyarok) szerzőjeként ismerteti meg a workshop résztvevőit azzal, mi kell egy jó történethez. Izgalmas írásgyakorlatokon keresztül kiderül, mit érdemes elmesélni és mit nem; mitől lesz egy történet érdekes, milyen nézőpontot válasszunk, kinek mit és hogyan írjunk.
“Phase One digitalizálás és tudományos képalkotás 2019 ”
Az angol nyelvű workshopot Eric Joakim, a Phase One kulturális örökség részlegének igazgatója tartja
A workshopon az iparági vezető bemutatja a Phase One által fejlesztett Phase One iXG digitalizáló munkaállomást, a Capture One CH szoftvert, amely biztosítja a hatékony képfeldolgozást és a minőséget, valamint prezentálja a színkezelő rendszert.Az előadó bemutatja a Phase One multi-spektrális képalkotási lehetőségeit is.